Ahogy azt sokszor láttuk már világversenyeken, a kiemelkedő formában lévők nekiállnak besöpörni az érmeket: nálunk Betlehem Dávid és Mihályvári-Farkas Viktória is remekel a párizsi Európa-bajnokságon, kár, hogy van még egy-egy, jelenleg náluk is jobban pörgő rivális. A férfiaknál Florian Wellbrock, a nőknél Ginevra Taddeucci előzte meg újfent a mieinket, igaz, ők is biztosan jöttek be másodiknak a 10km után 5km-en is.
„Akarsz indulni mindenképpen?” – viccelődött Betlehem Dávid Florian Wellbrockkal még a 10km-es viadal eredményhirdetése után, miközben az árnyékban várakozott a női ceremónia végére (hogy legyen egy közös kép a két magyar ezüstérmesről, azaz róla és Mihályvári-Farkas Viktóriáról az Eiffel-toronnyal a háttérben).
„Meglátjuk” – mosolygott a német géniusz, aki felnőttpályafutása tizedik szezonjában ért el oda, hogy Európa-bajnok legyen a királyszámban. „De ha gondolod, elviheted” – tette hozzá egy újabb vigyor kíséretében; aztán persze szerda reggel ugyanúgy melegített, mint bármikor máskor.
Azaz egyértelmű volt: ha Dávid aranyat akar, meg kell előznie. Nos, próbálkozott becsülettel, de tényleg. „Én mindent megpróbáltam, elmenni mellette, alatta, felette… Ma megint nagyon ment, de nem is baj, hogy van egy ilyen ellenfél, mert hiába hiszed, hogy nagyon jó vagy, rá kell jönnöd, hogy még mindig nem a legjobb, és ettől még jobban fogsz dolgozni ezentúl” – közölte utóbb Dávid, miután a 10km után az 5km-en is ezüstérmet szerzett Wellbrock mögött.
Bár ez ugye feleakkora táv, azaz sűrűbb maradt a mezőny mindvégig, ám amikor az első hely volt a tét, ismét csak ők ketten maradtak, és Wellbrock megint úgy úszott, hogy nem igazán volt esély az előzésre. Holott ifjú harcosunk valóban bedobott mindent, próbált új folyosót nyitni felfelé is, visszafelé is – nem utolsósorban azért, hogy a hátulról az összes apró kis mocskos eszközt bedobó franciák, Sascha Vellyvel az élen, ne tudják bevonni a piszkos játékaikba. Ám amikor újból összeért az útjuk, akkor Dávid rendre ugyanoda került vissza, mint a fordulóbóják után: másfél méterrel a német mögé. Amikor Flónak megy, akkor nagyon megy – és most megint csúcsközeli állapotban van, akkor meg tényleg képtelenség legyűrni a neki kedvező, nyugodt körülmények között.
Rasovszky Kristóf nyomott egy „reset”-et, a 10km-en történteket óriási rutinnal pucolta ki az agyából gyakorlatilag a versenyt követő fél-egy órában, délután már ott volt csapattársai eredményhirdetésén, gratulált az érmeseknek, most pedig komoly koncentrációval indult neki az újabb viadalnak. Két körön át Dáviddal párban üldözte Wellbrockot, aztán egy bóját túl szűken akart venni és beleakadt a karja a rögzítőkötélbe… Ezalatt hárman elmentek mellette, és innen már hiába próbálkozott az őrült iramban – végül hetedik lett, ami miatt sajnálkozott egy keveset, de igazi bajnokként máris a következő feladatokra figyel már: „Jön a knockout, aztán a váltó, ahol folytatni kell a hagyományokat, azaz az éremszerzést, úgyhogy van munka bőven – kicsit sajnálom, hogy nem tudtam dobogóközelben lenni, mert úgy érzem, a felkészültség megvan. Szerencsére, van még alkalom, hogy mindezt be is bizonyítsam.”
Kovács-Seres Hunor komolyabb terveket szövögetett ezen a távon, ám aztán be kellett látnia: így, élete első teljes felnőttidényében azért még szoknia kell, hogy 24 órán belül teljesítsen egy 10 és egy 5 kilométeres versenyt. „Azért éreztem a tegnapi tízet a testemben, de ez is egy fontos tapasztalatszerzés – az a célom, hogy hamarosan együtt tudjak menni az elittel. Sajnos, ma voltak apró hibák is, ezért sem sikerült ott maradnom az élboly mögött.”
A hölgyeknél is „copy-paste” történt, avagy kiderült, ha a kivételes formába lendült versenyzők elkapják a fonalat, akkor a többieknek nem nagyon osztanak lapot – ahogy a férfiaknál a Wellbrock-Betlehem páros, a hölgyeknél Ginevra Taddeucci és Mihályvári-Farkas Viktória párosa lóg ki felfelé a mezőnyből. Az olasz kicsit jobban, és ezt ismét bizonyította. Bár eleinte honfitársa, a friss Barbara Pozzobon vezetett – ő nem indult 10km-en –, a harmadik körben előbb Viki tempózott előre, majd Taddeucci bőgette fel a motorokat, a negyedik kört már testhossznyi előnnyel indította, és ebből aztán nem is engedett az utolsó 1250 méteren. Egy ideig Pozzobon is Viki előtt volt, ám aztán mellette elég simán elsiklott kiválóságunk, aki a hajrára szilárdan tartotta a második pozíciót, igaz, akárcsak egy napja, az elsőre már nem volt komoly esélye – Taddeucci az aranyat, Viki az ezüstöt duplázta le.
„Dávid legközelebb esetleg megnyerhetné az aranyat, és akkor azt tudnám leutánozni én is” – mondta utána nevetve Viktória, aki egyébként elégedett volt az újabb második hellyel, hiszen ez a két úszás azt mutatja, mostanra elég fiksz helyet követelt magának az elitben.
Most következik egy pihenőnap, aztán jöhet a hajrá: előbb a 3km-es kieséses viadalok, majd szombaton a váltó.
Európa-bajnokság, Párizs
Nyíltvízi úszás, 5km
Férfiak: 1. Florian Wellbrock (német) 55:40.2, 2. Betlehem Dávid 55:42.6… 7. Rasovszky Kristóf 55:55.8… 21. Kovács-Seres Hunor 57:16.0
Nők: 1. Ginevra Taddeucci (olasz) 1:02:31.2, 2. Mihályvári-Farkas Viktória 1:02:33.4
Írta a Magyar Úszó Szövetség
