Százszázalékos délelőtt, olimpiai kvótával

Háromból három – ez a csütörtök délelőtti mérleg. Középdöntős lett Pádár Nikolett 100 gyorson, Telegdy Ádám 200 háton, a 4×200-as női gyorsváltó pedig simán finalista – utóbbinál immár hivatalos az olimpiai kvóta is.

Hogy sűrű lett volna a programunk, az túlzás, viszont annál eredményesebb: három rajt, három továbbjutás. Igaz, ebből Pádár Nikit nem látjuk majd 100 gyorson este – merthogy inkább a váltóra koncentrál. Egyébként sok esély nem mutatkozna a fináléra, hiszen 16. helyen csusszant be, és saját bevallása szerint nagyon fájt neki az úszás…

Ehhez képest alig egy óra múlva a föld fölött lépkedett, pont kétszer annyit úszva: a 4×200-as gyorsváltó befejezőembereként egy szédületes utolsó ötvenet jött, amivel felhozta a csapatot összesítésben az ötödik helyre. Elképesztő volt, ahogy jó kétméteres hátrányból előzte be a franciákat és az ausztrálokat, utána pedig olyan friss volt, mintha az a fájdalmas száz meg sem történt volna.

„Egyik kétszáz sem esett ennyire jól, mint ez, ráadásul nagyon jó helyen mentünk be, várjuk a döntőt nagyon” – örvendezett Kiki, aki nem mulasztotta el megjegyezni, hogy a váltóra kedvenc rózsaszín papucsában vonult be (ellentétben az egyéni számokkal), és garantáltan emiatt sikerült ilyen jól az úszás. Ábrahám Minna, Molnár Dóra úszta az első kétszázat, relatíve közel tartva a csapatot a többiekhez, Késely Ajna felezte a hátrányt, majd jött Kiki – de úgy, hogy még örökkön kritikus edzője, Gellért Gábor is óriási pacsival köszöntötte a szám után.

Az utolsó célbaéréssel vált hivatalossá, hogy ez a váltónk is ott lesz Párizsban – a lányok helye egyébként is betonbiztosnak tűnt, elvégre nehéz volt elképzelni, hogy a tavalyi vb-7. helyet érő időnél itt 10 olyan csapat fog jobbat úszni, amelyek Fukuokában mögöttük végeztek. Nem is történtek csodák, olyannyira nem, hogy a 7:54.65-nél itt csak a kínaiak tudtak jobbat az előfutamban (egyelőre tartjuk a 7. helyet – este még mi is javíthatunk, a tavaly mögöttünk végzettek közül pedig az új-zélandiaknak és a braziloknak van még esélyük elénk kerülni, nekünk azonban más terveink vannak).

Ne feledkezzünk el Telegdy Ádámról, aki egyedül tartja a zászlót 200 háton, miután két tavalyi döntősünk különböző okokból nincs itt (a címvédő Kós Hubert Arizonában készül, Kovács Benedek megsérült az edzőtáborban). Ádám könnyedén vette az első akadályt, ötödik idővel lépett tovább, és persze azzal a céllal, hogy harcoljon a párizsi csapattagságért. „Ez fájt, olyan úszósan, azaz közben komolyan, mint minden első úszás, a vízből kijőve meg már egyáltalán nem. Egyértelmű, hogy harcolok a csapattagságért, és ha most nem sikerülne, akkor sem adom fel, hiszen június végéig lehet olimpiai kvalifikációs időt úszni.”

Azaz megint izgalmas esténk lesz – Ádám mellett négy döntősünkért szoríthatunk: 200 pillangón Kapás Boglárka és Sebestyén Dalma, 100 gyorson Németh Nándor, végül pedig a 4×200-as gyorsváltó zubog majd a medencében.

Magyar Úszó Szövetség