A lublini viadal első félidejénél négy ezüstéremmel áll a magyar válogatott. Szabó Szebasztián kezdte az éremgyűjtést 50 pillangón, a harmadik nap pedig szenzációsan sikerült, hiszen Sárkány Zalán lett második 1500 gyorson országos csúccsal, majd Ábrahám Minna (200 gyorson) és a mixed gyorsváltó is ezüstig száguldott, utóbbi szintén új magyar rekorddal.
A csendesebb nyitónap után – bár női 4×50-es gyorsváltónk délelőtt és este is új országos csúcsot dörrentett (Senánszky Petra, Ugrai Panna, Ábrahám Minna, Pádár Nikolett) – a második este Szabó Szebasztián remeklését hozta, aki kedvenc számában, 50 pillangón ismét a legszebb napjait idézően tempózott.
Szebi, aki saját bevallása szerint az új környezetben ismét elkezdte élvezni az úszást, és Szingapúr óta már hisz abban, hogy még lehet keresnivalója a legmagasabb szinten, két év után ismét 22 másodpercen belül ért a falhoz, amivel gond nélkül beért másodiknak a világrekorder svájci Noe Ponti mögött.
Mixed vegyesváltónk (Jászó Ádám, Fángli Henrietta, Szabó Szebasztián, Senánszky Petra) egy legendás négyes, a Cseh-Gyurta-Hosszú-Verrasztó-féle kvartett által felállított, 2013 óta érintetlen országos csúcsot adta át a múltnak már délelőtt és még tekert rajta egyet este is.
Másnap aztán jött az igazi haddelhadd. Azt sejtettük, hogy női 200 gyorson és férfi 1500 gyorson lehet keresnivalónk – pozitív előjel gyanánt mindkét távon két-két magyar úszott a döntőben.
A fiúknál hamar kilőtt két pár, és féltávnál már látszott, hogy ez két külön párviadal lesz: az első helyért Sárkány Zalán és a rövidpályás világrekorder Daniel Wiffen csatázik majd, míg a bronzért a németek legendája, Florian Wellbrock Betlehem Dáviddal – más a közelükbe sem tudott kerülni.
Zalán folyamatosan tartotta a testhossznyi előnyét 1000 méter után, nagyon biztatóan haladt az élen – Dávid viszont ugyanennyivel tempózott Wellbrock mögött. Nyilvánvaló volt, hogy mindenütt az utolsó ötvenen dőlnek el a nagy dolgok – és sajnos végül mindkét párharcban a mi fiunk maradt alul.
Wiffen brutális hajrát indított, amire Zalánnak már nem volt válasza – az addigi metronóm-szerűen hozott 14.1-14.5-ös 25-ök után az ír az utolsó négy hosszon 13.5-öket préselt ki magából, majd az utolsón 12.7-et; Zalán ezt csak 14.0-kig, majd 13.7-ig tudta levinni, igaz, így is elképesztő országos csúcsot ment (14:15.51), nyolc másodpercet csapva le Betlehem Dávid 2023-as idejéből.
Dávid a szívét is kiúszta a legvégén; jött egy olyan utolsó 50-et, amit rajta kívül senki sem tud a világon, 12.08-as záró 25-tel, 39 századdal azonban így is lemaradt a némettől – és a dobogóról. Avagy hiába teljesült, amit akart, hiszen bement 14:20 alá, azaz bőven élete legjobbját úszta (14:19.65), ám ismét maradt a nyamvadt negyedik hely, amiből már van neki medencés 1500-on világbajnokságról, olimpiáról és most már Eb-ről is… Maradjunk annyiban, az elmúlt időszakban egyre acélosabbá váló klasszis egyre acélosabb arcélén még mindig le tudott gördülni jónéhány könnycsepp a csalódottságtól…
Zalán sem volt maradéktalanul boldog, de az eredményhirdetésig végül megbékélt a második hellyel, bár megjegyezte: legközelebb még jobban kell dolgoznia benne az akaratnak, hogy mindenképp a győzelem kell, semmi más: „úgy éreztem, ez Wiffenben még mindig jobban megvolt, mint bennem, de ebből is tanultam, és azért mégiscsak egy érem és egy országos csúcs a vége, amivel nem lehet elégedetlen.”
Kétszáz gyorson a hollandok világklasszisa, Marrit Steenbergen külön kategóriát képviselt – a 100 vegyes után itt is Európa-csúcsig zubogott; ugyanakkor Ábrahám Minna kőkemény csatát vívott a britek kiválóságával, Freya Colberttel, és a táv második felére simán maga mögött hagyta a nagy riválist. A végén elképesztő egyéni csúccsal (1:51.47) ért a falhoz, ami csupán három tizedre van Hosszú Katinka abszolút fénykorából származó hatalmas országos csúcsától, amivel Katka szintén ezüstérmes lett a 2014-es dohai vb-n. Pádár Niki is elsőrangúan jött, folyamatosan gyorsulva érkezett be végül ötödiknek.
Minnának nem maradt sok ideje a mixed gyorsváltóra, amely délelőtt sem ment rosszul, ám estére Sós Csaba kettőt cserélt: Németh Nándor helyén Jászó Ádám úszott, míg Ugrai Panna helyett Minnára maradt az utolsó ötven.
És ha létezik tökéletes váltózás, akkor ez csütörtök este teljesült: a srácok vadítóan nagyot mentek, mindketten 20 másodperces időket repesztettek (20.93, 20.68), hogy aztán Senánszky Petra egy szédületes, 0.07-es váltással 23.29-et tempózva tartsa a második helyet, a 200-tól szárnyakat kapó Ábrahám Minna pedig (0.11-es reakcióval) olyan sebességre gyorsult fel, hogy a táv specialistájának számító Petránál is jobbat jött végül (23.16), esélyt sem hagyva a kiváló erőkből álló hollandoknak, hogy utolérjenek minket. Az olaszoknak pedig világcsúcs kellett ahhoz, hogy ezt a magyar kvartettet megelőzzék: így is 78 századra voltunk tőlük, és persze az 1:28.04 irtózatos országos csúcs, több, mint két teljes másodperccel jobb a két évvel ezelőtti eredménynél.
„Nagyon jól összeraktam a kétszázat, pont úgy sikerült, ahogy az edzőmmel elterveztük – mondta Minna boldogan. – Aztán pedig jött a váltó, ami félelmetesen sikerült, nem is tudom, hogy ment ennyire jól, de a lényeg az, hogy előttem a többiek tolták, mint az állat, szóval ennél szebb estét álmodni sem lehet.”
Nohát így esett, hogy három nap után négy ezüsttel áll a csapat – és azért még akad éremesély bőven!
További részletes eredmények és menetrend az esemény hivatalos weboldalán érhetőek el: https://europeanaquatics.org/
Írta a Magyar Úszó Szövetség
